Miközben az emberiség már felismerte, hogy a szén-dioxid-kibocsátását vissza kell fognia, ha nem akar megfőni, van egy még komolyabb és nehezebben orvosolható probléma: a szemétgyártás - kezdi legfrissebb blogbejegyzését Zsiday Viktor.
Beruházási célterületté nyilvánította a kormány a Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park nagykanizsai központjának helyét - írja a Magyar Közlöny. Ahogy korábban mi is írtunk róla, a Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központot, továbbá tudományos és innovációs parkot hoznak létre Nagykanizsán.
Fenntartható építészet címmel 11 videótananyagot tartalmazó haladó továbbképzést állított össze a Budapesti Építész Kamara (BÉK) a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (HuGBC) közösen. A tananyag bekerült a Magyar Építész Kamara ajánlott továbbképzései körébe.
Gombamód nőnek ki az épületek a földből, olyan tempóban, és olyan nyersanyagfelhasználás mellett, ami komoly veszélyeket teremt a környezetünk számára. Kétségtelen, hogy az építőipar igen jelentős környezeti igénybevételt eredményező ágazat, éppen ezért szükséges minden felhasznált anyag a lehető leghosszabb felhasználására, ismételt beépítésére, vagy újrahasznosítására törekedni. A körforgásos szemlélet építőipari vonatkozásairól volt szó az Építőipar 2022 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében.
Földünkön évről évre rendkívüli mértékben növekszik a textilhulladékok mennyisége, amelynek eredményeként még tovább emelkedik a jelenleg is igen nagyfokú környezeti terhelés. Világszerte a feleslegessé vált textiltermékek csupán kevesebb mint 1 százalékát hasznosítjuk ruházatként, szelektív gyűjtésük, illetve újbóli felhasználásuk révén ugyanakkor jelentősen csökkenthetnénk a belőlük a levegőbe, a vizekbe és a talajba jutó káros anyagok volumenét - áll a a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. közleményében.
Kezd forróvá válni a talaj a magyar iparvállalatok alatt, ahogy az uniós döntéshozók egyre több eszközzel kényszerítik őket a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Bár a 2030-as és 2050-es klímacélok még távolinak tűnhetnek, az ország egyik legnagyobb iparigáz-gyártójának és szolgáltatójának vezérigazgatója szerint elég, ha az uniós döntéshozók a következő kvóta allokációs időszakban, 2024-25-ben csökkentik az ingyenes allokációt, ami önmagában olyan áremelkedést okozna a kvótaárakban, hogy az rentábilissá tenné, a ma még piacilag kevésbé életképes zöld vagy kék hidrogén gyártást, felhasználást. Azonban ahhoz, hogy 3 év múlva át tudja állítani gyártását egy iparvállalat, ahhoz már idén el kéne kezdeni az ehhez szükséges beruházások előkészítését.
Szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórumként alakult meg a közelmúltban Veszprémben kilencedik gazdasági platformként a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform azzal az elsődleges célkitűzéssel, hogy segítse a koncepció eredményeinek mielőbbi és minél hatékonyabb elterjesztését. Az ünnepélyes eseményen elhangzott beszédekből nyilvánvalóvá vált, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán egy újabb környezetvédelmi divatkifejezés, hanem olyan stratégiai szükségszerűség, amelyen a jövő versenyképessége múlik.
A világ nyersanyag-felhasználása abszolút értékben még mindig növekszik, annak ellenére is, hogy sokan intenzív, vagyis az erőforrásainak minél hatékonyabb kihasználásán alapuló növekedésere álltak át. Kína például 2011-2013 között több nyersanyagot használt fel, mint az USA az egész 20. században. Többek között ezen számok visszafogására lenne megoldás a körforgásos gazdaságra való áttérés - hangzott el a HuGBC legutóbbi Green Talk eseményén. A szakértők konkrét építészeti, kivitelezési példákat mutattak be arról, hogy miként lehet a körforgásosságot az építőiparban alkalmazni.
Az Európai Bizottság a mai napon javaslatcsomagot terjesztett elő az európai zöld megállapodás keretében. A javaslatok arra irányulnak, hogy az Európai Unióban a fenntartható termékek jelentsék a normát, teret nyerjenek a körforgásos üzleti modellek, a fogyasztók pedig tudatosan és tevékenyen segíteni tudják a zöld átállást. Ahogy azt a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben előirányozta, a Bizottság új jogszabályjavaslatokat terjeszt elő annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalmazott fizikai árucikkek szinte kivétel nélkül környezetkímélőbbek, körforgásosabbak és energiahatékonyabbak legyenek egész életciklusuk folyamán - áll a közleményben.
Brüsszelben ma írják alá azt az új intézkedéscsomagot, amely a mindennapi használatra gyártott termékeknél határozza meg a fenntarthatósági megfelelést. A javaslat a Green Deal legújabb szakaszában szigorítja a környezetvédelmi előírásokat a ruháktól, a tévékészülékeken át, egészen az okostelefonokig – derül ki azokból az információkból, amelyeket a Politico megtudott.
Jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Ez a magas szám abból ered, hogy sok fogyasztási cikkből lesz hulladék egy háztartásban, a legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. A körforgásos gazdaság viszont épp arról szól, hogy minél több fogyasztási cikket a körforgásban tartsunk, ezáltal kevesebb új gyártás generálva. Az MNB összegyűjtötte, hogy az egyes szelektív hulladék fajtákba pontosan milyen tárgyak tartoznak. Vagyis, ha már valamit muszáj kidobni, és azt szelektíven tesszük, akkor azt úgy tegyük, hogy legyen is értelme.
Az elektromos járművekhez kifejlesztett akkumulátorokat is felhasználja új energiatárolási projektjében az Alteo. A kazincbarcikai beruházás révén a cég pedig megduplázza tárolókapacitását, az autóakkumulátorok pedig fontos tapasztalatokkal szolgálnak majd a technológia továbbfejlesztésében. A rendszerszintű szabályozásba bevont összes hazai akkumulátoros villamosenergia-tároló infrastruktúra hozzávetőleg 60 százalékét az Alteo építette.
A Portfolio néhány hete mutatta be a Mol jövőre felépülő, több üzemet magába foglaló tiszaújvárosi vegyipari komplexumát. A tervek szerint 2022 második felében elkészülő poliéter poliol üzem az európai poliol-gyártás 15 százalékának megfelelő mennyiséget fog termelni évente. A fejlesztés kapcsán interjút adott lapunknak Marton Zsombor, a Mol Magyarország Downstream igazgatója és a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, aki egyúttal az új gyáregység vezetője. A szakember a konkrét tervek és célok mellett beszélt az üzem magyar iparban betöltött szerepéről, munkaerőpiaci hatásairól, de a fenntarthatósági kérdések is szóba kerültek.
Több ezer milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságra való átállásban globálisan, mégis a legtöbb gazdasági szereplő még nincs tisztában a részletes lehetőségekkel, egyéni szinten pedig sokan azt gondolják, hogy ha a papír a kék, a műanyagpalack pedig a sárga fedelű szemetesbe kerül, akkor ki is lehet pipálni a körforgásos szemléletet. A rendszer ennél nemcsak, hogy bonyolultabb, de a klímacélok elérésében is kiemelt részt képez. A körforgásos gazdaság eléréséért bevezetett stratégiákkal 39%-kal csökkenne az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. Hogyan érhetjük el a klímavédelmi célokat a körforgásos átmenet révén? - ez az égető kérdés állt a mai Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában.
"Az ellátásbiztonságot fent kell tartani, így a Mátrai Erőmű bezárása szóba sem jöhet, helyette minél gyorsabban és hatékonyabban egy technológiai váltást kell lebonyolítani. A cél, hogy 2025 év végére CCGT technológiát alkalmazzunk az erőműben" - hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján.
Az energiatároló az új napelem, a hidrogéné a jövő, a szélenergiát pedig csak a kormányzati hozzáállás hátráltatja - néhány állítás, melyben az energetikai szektorban érdekelt szakemberek jórészt egyetértettek a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának energetikai panelbeszélgetésén. A diskurzus során a beszélgetőpartnerek érintették még az elszálló nyersanyagárak jelentette kihívásokat és a kiegyenlítő energia drágulásának problémáit is.
Kuti Ákos és Németh Viktória a Portfolio-n megjelent cikkükben érvelnek amellett, hogy a minden vállalatnak rendelkeznie kell zöldstratégiával, akiknek nincs, azokra a szabályozás Damoklész kardjaként csaphat le. A szerzők utalnak arra az uniós környezeti fenntarthatósági irányelvre, amelynek egyik fontos eleme a körforgásos gazdaság. A szabályozás már közel van Magyarországhoz is, hiszen az Országgyűlés a múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Az alábbi cikkemben azt vizsgálom meg, hol tart Magyarország a körforgásos gazdaságra való átállásban, és milyen irányba kellene elmozdulniuk a vállalatoknak.
A Parlament hamarosan tárgyalja azt a javaslatcsomagot, amely egy jelentős lépés lenne a magyar gazdaság körforgásos szemléletre való átterelésében. Már hónapok óta folynak a szakmai egyeztetések arról, hogy hogyan lehetne nagy arányban újrahasznosítani a keletkezett hulladékot, felszámolni az illegális lerakókat, illetve állami megbízásból rábízni a hulladékgazdálkodási feladatok egy részét egy koncessziós társaságra, aki vállalja, hogy az Unió által meghatározott, évekre lebontott célszámokat teljesíteni fogja. Az általános vita már lezajlott a javaslatcsomagról, a részletes tárgyalást követően pedig törvénybe is iktathatják az új szabályokat. Mindezekről kérdeztük Dr. Boros Anitát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát.